Orbász vármegye, 1243 k.-1526?: közigazgatási terület a Magyar Királyságban, a Száva középső folyásának jobbpartján. - É-on a Száva határfolyó választotta el →Körös vármegyétől és →Pozsega vármegyétől, K-en Bosznia ill. az ott szervezett →szreberniki bánság, D-en Bosznia ill. az ott szervezett →jajcai bánság, Ny-on →Szana vármegye és Dubica vármegye határolta. Székhelye a Szávába ömlő Orbász folyó balpartján épített Orbászvásárhely. Első említése 1243, ekkor főispánja István kir. főlovászmester. István (†Róma, 1268) esztergomi érs. (1242-53) Orbaz comes (†1250 előtt) fia volt. A m. vm-k mintájára szervezték fő- és alispánokkal, szolgabírákkal, nemesi közgyűlésekkel, akik a m. ogy-re küldték követeiket (lehet, hogy az utolsót 1505: a rákosi ogy-re). - Birtokosai: a zágrábi pp., a Csabai, Csontos, Dessewffy, Garay, Paksi, Pécsi család. Egyh-igazgatását a zágrábi ppség látta el, a 13. sz: a dubicai főespséghez tartozott (mely Szana vm-t is magába foglalta), ekkor az ismert 13 pléb-ja: Szt Mihály-tp. (Voyszka); Szt Lukács-tp.; Szt Márton-tp. (Váralja); Szt Mihály-tp. (Turya); Szt György-tp. (Gradech); Szt Péter-tp. (Vidusy); Szt György-tp. (Biscupci); Ker. Szt János-tp.; Szt Ilyés-tp. (in campo); Szt Erzsébet-tp. (in foro); Rachich (?-tp.); Szt György-tp. (Ozek, az Ozora bal partján); Szt Miklós-tp. (Galaas). IV. Béla (ur. 1235-70) a zágrábi pp. népeit 1269: az ispán hatósága alól kivéve ppi hatóság alá helyezte. 1360: Kozarában ~ Dubica, Körös és Szana vm., 1380: Dubica, Meren, Szana, Zágráb és ~ közös gyűlést tartott. 1448: Frangepán Mihály Blagay leánnyal kötött házassága révén fő birtokosai közé került. ~ a tör. portyák pusztításainak színtere lett. A 3 évre, 1519. III. 28: kötött m-tör. fegyverszünet idején Orbászvára még m. birtok, 1526: várát még védelmi állapotban tartották. 1528: Orbászvára Apiani Péter térképén már nem található. 88

Pesty II:449.